Meztelen szív....

Kálnoky László - Meztelen szív 

Csupasz szívem a tenyeredbe vetted, 

és lüktetése szórakoztatott; 

majd felmutattad azt a többieknek, 

kissé büszke és kissé meghatott 

mosollyal, hisz te műveltél csodát 

a szerkezettel, melyet félredobtak; 

ha akadozva is, ketyeg tovább; 

életre keltettél egy tetszhalottat. 

De lásd, a szív nem zenélődoboz; 

talán csak egy dalt tud, de mégse gép, 

melyet akárki működésbe hoz, 

csak föl kell nyitnia a fedelét. 

A meztelen szív inkább valami 

elvadult, beteg állathoz hasonlít, 

ha meglepik, hangját sem hallani, 

holtnak teszi magát, s vackára omlik; 

megkopasztva, nyúzottan didereg, 

– ép korában sem volt valami edzett –, 

hártyánál vékonyabb bőre csupa seb, 

s felszakad, alighogy hegedni kezdett; 

minden belé-szúrt pillantás tövis, 

és most szabad prédája bárkinek… 

Mit várjak másoktól, ha még te is 

kiszolgáltatsz egy védtelen szívet?